Községek Magyarországon
fejlec

Helvécia község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Kecskeméti kistérség
Lakosság: 4160 fő
Terület: 56.47 km2
Népsűrűség: 73,67 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 76

Fekvése

A település a megye északi részén, a Duna és Tisza közti homokhátságon fekszik. Budapest és Szeged közt félúton található, mindkettőtől 80 km-re, az M5-ös autópályától 3 km-re. Az 52-es útról és az 54-es főútról is megközelíthető.

Története

A honfoglalás előtt szarmaták laktak itt. A közeli ásatások alapján errefelé lehetett az avar birodalom központja.

A környéken korábban állt magyar települések – Ballóság, Therekegyháza – a török uralom alatt elpusztultak és a vidék sokáig lakatlan maradt, Kecskemét egyik külterületének számított. A városba menekült lakosság azonban megtartotta vidéki birtokait, így alakult ki a tanyarendszer.

A homokos talajú környék szőlőművelési szempontból felértékelődött az 1870-es évek filoxérajárványa után, melynek a történelmi borvidékek szőlői áldozatul estek, a homokon azonban nem él meg a kórt terjesztő gyökértetű. A település Wéber Ede svájci tanárnak köszönhetően jött létre, és az ő végakaratából kapta a Helvécia nevet (Helvetia Svájc latin neve). Wéber honosította meg a szőlőművelést azon a 2000 hold földön, melyet Kecskeméttől vásárolt. A település 1892 márciusában jött létre, ekkor 501-en lakták, főként a Balatonfelvidékről idetelepült szőlőművesek.

1895-ben adták át a Helvéciát érintő vasútvonalat.

Az I. világháború idejére már 1300-an éltek itt, több mint 200-an harcoltak a háborúban, köztük Wéber fia, Aladár is. A háború után Helvécián létesült Kecskemét első köztemetője. 1934-re 1960-an laktak a településen.

1949-től keskeny nyomtávú vasútvonal kötötte össze Kecskemét belterületével, 1961-ben pedig az áramot is bevezették. Közben Helvécia 1954-ben függetlenné vált Kecskeméttől. 1970-re már 4360-an lakták a települést. 1989-ben településrészét, Matkót lakói kérelmére visszacsatolták Kecskeméthez.

A lakosság nagy része mezőgazdaságból él, a teljes népesség több mint fele tanyákon. A falu településszerkezete sajátos, két, egymástól 3-km-re fekvő, nagyjából azonos népességű településrészből – Helvécia-Ófalu és Szabó Sándor-telep vagy Újfalu – áll, utóbbi az egykori állami gazdaság lakótelepe volt.

Nevezetességei

  • Bagolyvár (kastély)
  • Bocsák-ház
  • Katolikus templom (1908)

Partnertelepülések

  • Csíkkarcfalva, Románia
  • Ércsomlyó, Szerbia
  • Sirnach, Svájc
  • Zétény, Szlovákia

Érdekesség

A világon még 187 Helvécia (Helvetia) nevű település található.

Következő községek

Hencida | Hencse | Herceghalom | Hercegkút | Hercegszántó | Heréd | Héreg | Herencsény | Herend | Heresznye | Hermánszeg | Hernád | Hernádbűd | Hernádcéce | Hernádkak | Hernádkércs | Hernádnémeti | Hernádpetri | Hernádszentandrás | Hernádszurdok | Hernádvécse | Hernyék | Hét | Hetefejércse | Hetes | Hetvehely | Hetyefő | Heves | Hevesaranyos | Hevesvezekény | Hévíz | Hévízgyörk | Hidas | Hidasnémeti | Hidegkút | Hidegség | Hídvégardó | Himesháza | Himod

További községek

Csaroda | Iszkaszentgyörgy | Kóny | Gyöngyöshalász | Hahót | Kiskinizs | Udvari | Keresztéte | Tahitótfalu | Maróc | Hárskút | Vajta | Pápadereske | Rábahidvég | Vindornyaszőlős | Igal | Baja | Adács | Szalafő | Szigetújfalu | Horvátzsidány | Lápafő | Dág | Pörböly | Hetefejércse | Lothárd | Szentdénes | Tápiógyörgye | Görbeháza | Simonfa | Lovas | Bodrogkeresztúr | Kemecse | Körösszakál | Terpes | Látrány | Kistapolca | Surd | Budajenő | Fülesd | Ambrózfalva | Zsujta | Bózsva | Borsodbóta | Biharkeresztes | Ártánd | Szava | Szin | Hermánszeg | Makád